Patriot Viper V570 Blackout – hardverteszt

A Patriot, mint gyártó, egyre ismertebbé válik a memóriamodulok és a flash meghajtók terén, és bár kevesen tudják, de a perifériapiacon is jelen van. Kezdetben néhány egérrel álltak elő, majd jöttek a billentyűzetek, köztük a nemrég bemutatott V770 is. Készültek más gyártókkal közösen fejlesztett termékek is, de a teljes mértékben saját cuccok hozták a megváltást az ajtó elé.

Ilyen a Viper V570 Blackout Edition is, mely bár majdnem 3 éve, hogy piacra került, szerény véleményem szerint azóta is abszolút csúcstartóként tarthatjuk nyilván. Rengeteg a programozható gomb, van makrólehetőség, az RGB világítás testreszabhatósága sem átlagos, és nem utolsó sorban a kialakítása is megnyerő, bár csak jobbkezes kivitelben érhető el.

Láthattunk többször is egeret a piacon, melyet kifejezetten egy stílusra fejlesztettek ki. Nos, a V570 e téren hibridnek is elmegy, ugyanis a gyártó ajánlása alapján az FPS- és az MMO-tábor számára is tökéletes megoldás.

Korábban az Adata XPG Infarex M20 tesztünket olvasva többen is jeleztétek, hogy a 160 gramm igencsak nehéznek mondható… A V570 159,2-et nyom a mellékelt súlyok nélkül! Ebből egyébként 7 darab, egyenként 5 grammos korongot kapunk. Méreteit tekintve 133x80x44 milliméter, tehát elég masszív darabról beszélünk. A ház műanyag, de bizonyos helyeken gumiborítással látták el, mely tulajdonságot az M20-nál nagyon is hiányoltunk. Mi a Blackout Edition-t teszteltük (nekem ez jobban is tetszik), ez nevéből adódóan teljesen fekete, szemben az alapkiadással, mely esetében a másodlagos gombok mindegyike piros színben tündököl. Kialakítása kényelmes, tökéletesen illeszkedik a kézbe.

Ami a világítást illeti, négy RGB zónát kapott a termék, melyek mindegyike szoftveresen testre szabható, ráadásul 16,8 millió színből válogathatunk, akár a V770 billentyűzet esetében. Létrehozhatunk különféle profilokat is, melynek segítségével nem csak a világítást, de a 13 makrógomb szerepét is egy szempillantás alatt változtathatjuk meg. Egyik legjobb tulajdonságként emelném ki a kerámia talpakat, melyeken eszméletlen könnyen mozgatható az amúgy nem könnyű egér. Helyet kapott még egy DPI jelző fény, ennek segítségével állapítható meg, milyen érzékenységen használjuk épp a V570-et. Apropó DPI… Alul egy Avago ADNS 9800 szenzor díszeleg, mely 12.000 DPI-s érzékenységet tesz lehetővé.

A stílusjellemzők mellett pozitívumként említeném meg az árat is, mely jelenleg 20 ezer forint körül mozog, ami e tudásért elég csekélynek mondható. Még ha nem is jogos az összehasonlítás, felhoznám korábban felvetett témámat az M20-ról készült tesztben, mikor is azon gondolkodtam, mi vesz rá valakit, hogy 10 ezer forintnál többet költsön egy egérre… Nos, már tudom a választ! A szó szoros értelmében tapintható a különbség.

A doboz dizájnja is megnyerő, ez esetben is a fekete szín uralkodik. A fő profilon egy hatalmas kép tárul elénk az egérről, alatta a főbb jellemzőkkel. Az oldalsó részeken a pontos megnevezést, illetve egy más szögből készített fotó díszeleg. Az előlap mágnesesen kapcsolódik a főelemhez, ezt kinyitva láthatjuk az egeret, valamint a további tudnivalókat a termékről (súlyozás, kerámiatalpak, stb.). Kibontva a dobozt, egy stílusos kartonra erősítve kapjuk kézhez az alanyt, valamint a súlyokat. Itt rejlik egy boríték is, ami nem csak egy rövid használati útmutatót, de néhány Viper logó matricát is felvonultat.

Mint már említettem, a külső megnyerő, a stílus nagyon el van találva. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy szinte minden az egér bal oldalán történik: itt kaptak helyet a másodlagos gombok, de itt futunk bele mind az öt programozható kapcsolóba, és a Sniper buttonbe is. A felső részen, a görgő mögött helyezkednek el a profilváltók, valamint az érzékenységes jelző LED-sor is. A kissé kitüremkedő elem lepattintható, ez alá tehetjük a súlyokat, legfeljebb 6 korongot.

Kiemelném, hogy míg rengeteg gyártó – mondhatni – megfeledkezik az egér jobb oldaláról, a Patriot nem így tett. A fogás a prioritási lista élén foglal helyet, a kialakítás két ujjnak ad helyet itt is. Az első rész kissé tompa, de két RGB hely ide is felkerült, ezeket a kábel választja el egymástól. A felső Viper felirat után ez a második zóna. A harmadik a görgő, mely leginkább egy gumiabroncsra emlékeztet, de meglehetősen jó tapintással bír ő is. A negyedik zóna alul körbe helyezkedik el, a többivel ellentétben e részt négy további szakaszra bontották, tehát ennyi átmenetet képezhetünk a választott színekből. A kábelt az alapkiadás piros-fekete szövetborításával ellentétben, nem meglepő módon kizárólag feketébe burkolták, melynek végén egy aranyozott USB 2.0 díszlik.

És akkor nézzük, a káprázaton kívül mire képes a V570… Akármilyen stílusban is vetettem be az egeret, meglepő módon a súlya ellenére a mozgás egyáltalán nem igényel erőfeszítést. Ehhez bizonyára az egérpad minősége és a kerámiatalpak járulnak hozzá legnagyobb mértékben. Az érzékenység teljeskörű testre szabhatóságával bárki megtalálja a neki optimális DPI számot a skálán. Ahogy az M20 is, a V570 is a nagyobb kezűeknek kedvez, a 12 gomb mindegyikének elérése a kisebb tenyérrel megáldottak számára nehézkes lehet. Ezek programozása bár igénybe vesz némi időt, MMO címek esetében rendkívül hasznossá válnak. Érdemes azonban kiemelni, hogy ezen kívül makrót is belőhetünk a helyükre, így egy gombnyomással szinte bármi lehetségessé válik…

A játékon kívüli használat közben sem ütköztem problémába. Először azt gondoltam, a lágy görgetés hátrány, de hamar rá kellett jönnöm, nagy mértékben könnyíti meg a hétköznapokat. A programozható gombok a kép- illetve videó- és dokumentumszerkesztés folyamán is kapóra jönnek.

Ami a szoftvert illeti, amennyire egyszerű kezelni, annyi mindent sűrítettek bele. Az első fül alatt a gombokkal variálhatunk, a bal klikken kívül mindenki szerepét mi határozzuk meg. Legyen szó egérfunkcióról, billentyűzetről, vagy makróról, bármi lehetséges, még multimédiás rendeltetést is szabhatunk ki rájuk. E menüpont alatt választhatjuk ki a tengelyzárakat, a szögfelvételt, és a Virtual Touch-ot is.

A következő fő fül a szenzoré, melyen belül a 4 DPI fokozatot lőhetjük be. Itt X és Y irányba külön adhatjuk meg a kívánt értéket 50-től egészen 12.000 DPI-ig. A harmadik a makró szerkesztő, itt adhatjuk meg a kívánt kombinációkat, melyeket az első fül alatt oszthatunk ki egy-egy gombra. A beállításokon belül a polling rate szabályozható, de itt dönthetünk az angle snapping, az OSD, és a gyorsítás sorsáról is. Alul a programverziók láthatók az ehhez kapcsolódó visszaállítási, újraindítási, és egyéb lehetőségekkel.

A színes pöttyre kattintva kezdődhet a világítás testre szabása. Itt a fény futásának módja mellett nem csak azok színeivel variálhatunk, de mind a négy profilnak külön ragyogást adhatunk.

A galériára kattintva még több kép jelenik meg!

Jöjjenek a végső következtetések… A V770 tesztelése után már tudatosult bennem, micsoda mérnöki munka lapul a Patriot termékeinek köpenye alatt, de erre a teljesítményre legmerészebb álmomban sem gondoltam volna. A V570 Blackout kialakítás és funkcionalitás terén is képes volt lenyűgözni, és megmutatta, mi mindent véghez lehet vinni egyetlen kézzel… A textúrák vonzzák a szemet, az anyagminőség érződik, a gombok száma ellenére elrendezésük tökéletes, egy alkalommal sem nyúltam mellé egynek sem. A hozzá tartozó szoftverrel a testre szabás gyerekjáték, bármilyen téren is vetjük be, hozza az elvárt szintet. Véleményem szerint nincs is a piacon jobb helye 20 ezer forintnak…