Marvel Snap – teszt

A Marvel Snap bejelentése májusra datálható, de akkora hírverést mégsem kapott a játék, mint amennyire a Marvellel kapcsolatos megjelenések. Ez teljesen érthető, hiszen a Snap utalhat Thanos csettintésére, vagy éppen a csettintésre lejátszható meccsek idejére, nem egy Végtelen Háború, vagy Végjáték feldolgozás. Engem mint derült égből a villámcsapás ért a megjelenése, de a Steames port sokat segített azon, hogy rátaláljak. Ezek után pedig csak pörögtek benne az óráim, a már említett személyszámítógépes kiadásban, valamint az eredeti, telefonos verzióban is.

Viszont mi is az a Marvel Snap? A Nuverse és a Second Dinner Studios úgy gondolta, hogy megpróbálnak a képregényes témával betörni a Hearthstone és a Gwent uralta kártyajátékos piacra. A vállalás nem kicsi, hiszen az említett Hearthstone szinte egymaga uralja jelenleg a kategóriát, és sorra jelennek meg az olyan programok amik kétségtelenül az általa kitaposott utat követik, és csak nüanszokban tér el. Ilyen például az anime feldolgozást is megélt Shadowverse, amivel szépen lassan eljutunk a kártyajátékok másik nagy uralkodójához, a Yu-Gi-Oh!-hoz, és annak kistestvéréhez a Duel Mastershez. Talán nem tűnik a piac annyira telítettnek, mint mondjuk egy multiplayer FPS szféra, viszont a játékosbázis kisebb, és nehezebb elérni benne a mainstream tömeghez, emiatt pedig nagyon kíváncsi voltam, hogy a Snap csak egy újabb Hearthstone klón lesz, vagy képes lesz valami újat felmutatni a többiekhez képest?

Legnagyobb pozitív meglepetésemre nagyon üdítőnek hat a Snap szemlélete. Ugyan alapelemeiben sok hasonlóságot hordoz magában az említett címekkel szemben, mégis nagyon karakteres különbségekkel rendelkezik. A szemlélet egyik legfontosabb változása, hogy a meccsek játékideje nagyon rövidre van fogva. 2-3 perc alatt lejátszható egy meccs, ami hat, maximum hét körből áll, így pedig nagyon addiktív tud lenni, hiszen folyamatosan táplálja a csak még egy meccs érzését. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogyha ki is kapunk, sokkal nehezebben tudja kedvünket szegni, hiszen 2-3 perc alatt már egy újabb meccs végére érhetünk, ahol könnyedén behúzhatunk egy győzelmet. A csak még egy meccs érzés emiatt hatványozódik a játékban, és nagyon könnyedén tudunk órákat eltölteni benne, de nagyon jó elfoglaltság akkor is, ha éppen várunk a buszra, vagy csak a pénztárnál a sorban.

A másik nagyon érdekes változtatás a csatatéren történt. Eddig megszokható volt, hogy van egy csatatér, és vagy azt kell uralni, vagy pedig a lehető legszélsőségesebb eszközökkel, minél hamarabb elpusztítani a másik játékos fő karakterét. Nos, itt ilyenről szó sincsen, ugyanis három pálya van egyszerre amire figyelnünk kell, és csak is azokra. Akkor nyerünk meg egy mérkőzést, hogyha háromból két pályán több erőpontot érünk el ellenfelünknél. Minden terültre maximum 4 kártyát tehetünk, és minden lokációnak meg van a maga effektje, ami befolyásolja a mérkőzés alakulását. Nagyon sokféle pálya létezik, így nem lehet arra alapozottan paklit építeni, hogy éppen milyen effektet adnak a pályák, ráadásul fokozatosan fedi fel ezeket a program. A hat körös meccsből csak a felénél, avagy a harmadiknál jutunk el oda, hogy látjuk teljesen, hogy milyen területeken kell jobbnak lennünk ellenfelünknél. Ez egy olyan faktor, ami minden meccset sokkal kiszámíthatatlanabbá és izgalmasabbá tesz, és meggátolja azt, hogy mindenki ugyan azokkal a paklikkal és taktikákkal játsszon.

A kártyák gyűjtögetése egyébként kifejezetten szórakoztató. Szerencsére nem csak a Marvel élvonala reprezentálja magát, hanem sok olyan figura is jelen van, aki nincsen benne úgy a köztudatban, például az Ultron Korából az a Klaw, akit Andy Serkis játszott. Ahogyan játsszuk a meccseket, a kártyák fejlesztési pontokat kapnak, amit a küldetések által kapott kreditekkel vegyítve elkölthetünk, hogy fejlesszük a kártyát. Ettől nem lesz erősebb, csupán szebben fog kinézni, egy amolyan státuszszimbólum. 3D effektet kap, animált lesz a háttere, a kerete, vagy éppen maga a neve. Ahogyan fejlesztjük a kártyákat, úgy nő a szintünk a fejlődési fán, ahol újabb kártyákat kapunk random, a jól ismert loot box rendszer helyett. Vehetünk valós pénzért aranyat is, viszont ezzel csak új napi küldetéseket kérhetünk, illetve kártya variánsokat vehetünk, amelyek ugyan azok mint a már meglévő lapjaink, csak más a kinézetük. Ebből a szempontból egyáltalán nem pay to win a játék, és nagyon kellemes az ingyenes üzleti modell, viszont a kártyamenedzselés kicsit sovány.

A pakliépítés közel sem olyan szórakoztató, mint egy Hearthstoneban. Nem érezzük azt, hogy ezek a lapok egy gyűjtemény részei, nem látjuk őket a saját kis könyvünkben, illetve semmiféle információt nem kapunk azokról a lapokról, amelyek nekünk még nincsenek meg. Nagyon jól van balanszolva az alap pakli, annak a sémáján haladva nagyon ritkán futhatunk bele olyanba, hogy képtelenek lennénk felvenni a küzdelmet az ellenféllel, és legrosszabb esetben a második, harmadik körben mindig ki tudunk játszani valamilyen kártyát. Miután megvan a jó formula felesleges kísérletezni. Ennek ellenére gondolom azt, hogy sokkal kisebb faktor a szerencse, az is inkább a lokációk speciális képessége miatt játszik, hiszen a maximum hat kör miatt hamar hozzáférünk kellő mennyiségű és kellő manába kerülő laphoz, hogy ne azt érezzük, hogy ideje korán buktuk el a meccset.

A játék legnagyobb hibája viszont, hogy csak egy bétának érződik. A Steames verzió egy az egyben a mobilos, csak mögé rakva egy hátteret, ami azt is eredményezi, hogy a menürendszer néha kicsit furán működik, de ami ennél fontosabb, hogy a folyamatos ranked PVP mellett nem lehet semmit csinálni. Egy nagy játék gomb van a főképernyőn, vagy megnyomod és mész rankedba, vagy nem. Nincsen sem unranked, sem valami gyakorló mód, és ami a legfájóbb hiányosság, hogy barátok ellen sem tudunk játszani. Utóbbi nagyon hiányzik a játékból, hogy egymás ellen tesztelhessük a paklink erejét, vagy akár csak önálló lapokat, és hosszútávon elég nagy játékosmegtartó erő lehetne. Így viszont inkább az a félelem áll fent, hogy a gyors és addiktív formula mikor válik unalmassá a nagyközönség számára, és vajon addig mennyi frissítés fogja még tarkítani a programot.