Black Desert Online - bétateszt(ecske)

Igen, a The Solus Project után ismét elő kell vennünk a tesztecske kifejezést, szerintem érthető okokból kifolyólag. Nem csupán egy béta állapotú játékról van szó, hanem egy bétában tesztelt MMORPG-ről, amihez mint stílus, én személy szerint pont annyit konyítok, mint drága jó nagymamám az internet világához (ahogy anno az Animal Cannibals mondta, „először mindenki béna” - V). Így tudja, hogy van és elfogadja a létezését, de nem nagyon érdekli, és mikor véletlen a gép elé kerülne olyan rendkívül elmés kérdéseket képes feltenni, hogy hogyan kell mozgatni a kis nyilacskát ott a képernyőn. Ezek után az az 5-6 óra, amit eltöltöttem a játék világában, talán kevésnek bizonyul a teljes értékű teszt kifejezéséhez, de ettől függetlenül megpróbálom gondolataimat és érzéseimet összeszedve leírni tapasztalataimat a műfaj szerelmesei által agyonhypeolt úgymond „next-gen MMO”-ról.

A játék története egy kitalált fantasy világban játszódik, pontosabban egy súlyos betegség sújtotta területen, melyen 4 hatalmas ország békében élt egymás mellett közel 30 évig.  Viszont egy új nagyon értékes nyersanyag, a black stone, azaz fekete kő felbukkanása után a hatalmak egymásnak ugranak és céljuk a kövek forrásának magukévá tétele, ez pedig nem más, mint a címet is adó Black Desert. Ebbe a világba csöppenünk bele mi is, a játékosok, hogy eljussunk a hőn áhított fekete sivatagba.

A játék elindítása után, amit cirka 30 gigányi fájl letöltése előz meg, rögtön elkezdhetjük megkreálni a karakterünket. Első feladatunk a kaszt kiválasztása lesz, opciónk pedig lesz bőven, összesen 12 kaszt közül választhatjuk ki a nekünk legszimpatikusabbat. Van itt alap warrior, aki a közelharcra megy rá; ranger, aki hátulról nyilazza a népet; varázsló, állatidomár, boszorkány, ninja és még sorolhatnám, mindenféle játékstílus kedvelőnek kedvez valamilyen szinten a játék. Talán nem feltétlenül kell hibának sorolni, viszont érdemes megemlíteni, hogy az egyes kasztok nemét sajnos nem tudjuk változtatni, így az én sorcerer karakterem végül is egy szexi vörös kis cicababa lett, de hát annyi baj legyen.

Ha megvan a nekünk tetsző kaszt, beállíthatjuk annak kinézetét. Na itt mutatja meg először a játék a maga szépségét: gyönyörű, már-már tökéletes részletességgel rendelkező karaktermodellek állnak előttünk, akiket a végletekig képesek vagyunk szerkeszteni, sajátos jegyekkel felruházni. Személy szerint én körülbelül 1 órát szórakoztam csak ezen képernyőt, míg elkészült Layla, a már sok csatát megélt, sebhelyes, hideg tekintetű, vörös sorcerer bombázóm. Kész a karakter, hova tovább? Csatlakozunk egy szerverre és irány a játék világa.

A játéktérre csöppenve ismét a játék varázslatos grafikája lesz, ami elsőre megragad minket. Talán kimondhatjuk, hogy MMO ilyen jól még nem nézett ki, vagy ennyire részletgazdag szín-, és látványvilággal még nem rendelkezett. Na de nincs sok időnk nézelődni, végig kell tolnunk a tutorial küldetéseket, főleg nekem, aki igencsak elveszve érezte magát a játék első 10 percében. De csak addig, hatalmas pozitívum, hogy gondoltak a hozzám hasonló „noob”-okra és egy tökéletes, szájbarágós betanító szekvenciát kapunk, így alaposan sikerült kitanulni a játék alapmechanizmusát. A folyamatos tanulásnál hatalmas segítségünkre lesz állandó társunk, a black spirit, akit egy gombnyomással bármikor előhívhatunk. Ő lesz a mi idegenvezetőnk, valamint küldetésadónk, és bár történetbeli szerepe nem éppen tiszta, szerintem tartogat még meglepetéseket számunkra a sztori előrehaladtával.

Jó, begyakoroltuk az alapokat, kezdhetünk is a küldetésekbe. A legtöbbje harcalapú, így muszáj beszélnem magáról a harcrendszerről is, ami meglepően egyszerűre sikeredett. Lényegében két alaptámadást kap minden kaszt, a sorcerer esetében távolsági varázslatok lövése és egy közelharci rugdosódás.  Értelemszerűen minden kasztnál más, közelharciak például gyengébb és erősebb csapások váltakozását. Ezek mellé megfelelő xp szerzése után megnyithatunk skilleket, az én esetemben erősebb varázslatokat, erős védőburkokat, stb… Aki játszott már hasonló fantasy RPG-vel, annak ismerős lesz ez a fajta harcrendszer, könnyen bele lehet jönni és piszok látványos.

A harc betanulása után pedig jöhetnek a küldetések. Na itt egy nagy negatívumot kell sajnos megemlítsek. Bár tényleg csak a játék első pár órájáról beszélek, így ez változhat, de olyan átlagos, egy kaptafára épült küldetéseket kapunk, amit már 5-10 éve is szégyellt volna egy RPG-t játékot fejlesztő csapat. Értsétek: menj oda, ölj meg 10 orkot. Kész. Maradj ott, ölj meg 5 sokkal erősebb orkot. Kész. Menj egy picit, odébb ölj meg vegyesen 15 gyenge és erős orkot. És nem vicc, ezt a láncot 6 ilyen szakaszban ismételte a játék. Aztán nem sokkal később ugyanez goblinokkal, majd banditákkal is. Öröm az ürömben, hogy legalább 1-2 ilyen szakasz végén kapunk egy boss-t, akit bár könnyű leverni, de maga a harc nagyon élvezetes tud velük lenni. A gyilkolós küldetések mellé még társulnak a hozz nekem 3 virágot, vagy valami nyersanyagot, hát sajna ezek sem ütik meg az elvárt szintet.

A tesztecske végére még egy valamit kell megemlítenem. NAGYON FONTOS! Ez egy ízig-vérig történetalapú MMO. Tehát, ha te úgy érzed, hogy már nagyon erős vagy, és otthagynád az adott területet, elmennél picit kalandozni, ne tedd!!! Peti barátommal, mikor játszottunk, nagyjából 6-7 perc „elbarangolás” után találkoztunk 4-5 banditával, és bár mi nagyon izmosnak éreztük magunkat, seperc alatt péppé vertek minket. Az ellenkező irányban lévő katonáknak pedig még annyi sem kellet. Így hát maradjatok a sztorinál, fejlődjetek szépen lassan, és várjatok türelemmel. Talán nem is nagy baj, hogy így van, megadja az esélyt, hogy egy baráttal egy azonos utat és célt szolgálva vigyétek végig a játékot és hódíthassátok meg azt a fránya fekete sivatagot.

Összegzésként annyit, hogy várjuk nagy szeretettel a hamarosan (konkrétan ma - Dzsek) megjelenő Black Desertet, ha másért nem is, a gyönyörű grafikáért érdemes kipróbálni (már ha van hozzá méltó vasad). Viszont, ha a küldetések maradnak olyanok-amilyenek, sokak gyorsan el fognak pártolni tőle, és mennek vissza gyorsan WoW-ozni. Mivel nagymamám sem értékeli az internetet miután megtalál egy régi zenét youtube-on cirka 1 óra alatt, én sem szeretném százalékosan pontozni a Black Desertet a világában töltött rövidke látogatásom után (a jobb oldali érték is csupán szimbolikus), de társasággal egyszeri kikapcsolódásnak remek élmény volt, várjuk a teljes cím megjelenését (Én meg azt, hogy menj Far Cry Primalozni - V).