The Technomancer - teszt

Sci-fi környezet, vérbeli RPG elemek, egy magányos hős, aki társakra talál és a feladata a világ megmentése. Honnan olyan ismerős mindez? Jól tippeltél, kedves olvasó, ha rögtön a Mass Effect széria ugrott be: a The Technomancer ugyanis enyhén szólva is merít a BioWare játékokból.

Persze mindez önmagában nem lenne probléma, minden nagy címnek voltak elődei, de ha a dolog egy rossz másolat benyomását kelti, az bizony már gond. Főhősünk egy úriember, sajnos ezen nem lehet változtatni, a kinézetén is csak kevéssé. Legalább nem rondák a fejek, ezért mindenképp jár egy plusz pont a készítőknek. A The Divisonben például egyszerűen nem tudtam normálisat alkotni, hiába AAA cím. A The Technomancer pedig egyáltalán nem az.

Nem is érdemes a nagyokkal összevetni, mert akkor mindenképpen messze alulmaradna. Próbáljuk meg tehát az önmaga valóságában értelmezni, mint kis fejlesztők nagy álmát. A Spiders korábbi alkotásaihoz hasonlóan megmaradtak az RPG vonalnál. Kapunk egy egész nagy térképet, sok questtel, farmolással, perkekkel és fejleszthető páncélokkal, na meg persze megannyi karakterrel, akikkel le lehet állni csevegni. De érdemes? Sajnos aligha, mert vagy eszméletlenül furcsán festenek (amire az alábbi kép is példa), vagy egyszerűen sablonosak. A lip-sync pedig feltűnően rossz, egyszerűen nem illeszkedik az elmondott szöveg a száj mozgására. Sokszor röhejesen.

Mi a helyzet a harcrendszerrel? Az alapötlet egészen jó, hiszen válthatunk a pisztoly-kés, a staff és a shield-egykezes fegyver kombinációk között, akár harc közben is. Mindennek a tetejében pedig lehetőségünk van jól lesokkolni ellenfelünk hátsó felét a villámtámadásainkkal. „Like a mage.” A probléma egyrészt a harcok monotonságában, másrészt a gombkiosztásban keresendő. A billentyűk alapjában véve úgy vannak bindolva, hogy az embernek égnek áll a haja tőle. A másik dolog, ami rögtön kiütközik, hogy az AI olyan buta, hogy a szőke nő megirigyelhetné. (Nem mintha gondom lenne a szőkékkel!) Az arcába lopakodhatsz, akkor is csak a bámul a semmibe, ki tudja min merengve. (Talán, hogy miért nem a Mass Effectbe lett programozva?)

A látvány elmegy. Nyilván, ne számítsunk egy Witcher 3 szintű grafikára, de nem szúrja kifejezetten az ember szemét, néhol egész grandiózus tud lenni, de legtöbbször a szürke és a barna szín váltják egymást monoton egyhangúságban. A soundtrackkel nekem személy szerint semmi gondom nem volt, a komolyzenei betétek kifejezetten tetszettek, bár még itt is emlegethetném a BioWare sci-fi üdvöskéjét.

A történet sem tud igazán újat mutatni. A Mars, mint terep egyébként megfelelő, az emberek a sugárzástól bujkálnak, míg a szerencsétleneket a felszín szörnyű teremtményekké változtatja. A technomancerek egy Witcher-szerű szervezetnek felelnek meg, csupán nem fantasy tálalásban. Nagy fordulatokra mindenesetre ne számítsunk.

Mindezek után megéri játszani a The Technomancerrel? Azt mondanám, hogy igen, amennyiben túl vagytok a Witchereken, a Dragon Age szérián, meg persze a Mass Effecten és a következő részig ki szeretnétek tölteni az űrt valamivel. Az árazása viszont mindenképp túlzás, így maximum egy nagyobb sale keretein belül érdemes beszerezni. Tőlem 60%-ot érdemel.