The Elder Scrolls Online: Gold Road – teszt

Több tesztemet is kezdtem már az idő gyors múlásával kapcsolatos megjegyzéssel, és ezt most sem tudom kihagyni… Ahogy a tavalyi Necrom teszt írásakor csodálkoztam, milyen gyorsan telt el a The Elder Scrolls Online első 9 éve, most ugyanolyan nagyra nyílt szemekkel ülök a gép előtt, csak a 10-es számot bámulva.

Igen, idén 10 éves a TESO, mely alkalmat a játékosok mellett természetesen maguk a fejlesztők is megünneplik. Az ESO Plus június 19-ig mindenki számára ingyenesen elérhető, mely verzió az összes eddig kiadott DLC-t tartalmazza a múlt héten befutott Gold Road-on kívül. És most, hogy az új kiegészítő címét is leírtam, ugorjunk bele a tesztbe!

A Gold Road szám szerint a 8. nagy kiegészítő a TESO 2014-es megjelenése óta, és ami a sztorit illeti, a tavalyi Necrom folytatása. Tekintve, hogy 2007 óta nem láttunk új Daedric Prince-t a sorozatban, Ithelia tavalyi felbukkanása után hatalmas elvárásokat állított mindenki a Secrets of Apocrypha történetív folytatása elé.

Én ettől függetlenül nehezen vetettem bele magam, épp egy másik AAA cím kellős közepén jártam, de ahogy nekiálltam, előtörtek az emlékek Hermaeus Mora titkairól, és hamar beszippantott a sztori. A narratíva egyszerűen lenyűgözött, Ithelia karaktere zseniális, és a szinkronszínészek munkája előtt is le a kalappal. Olyannyira magasra tették a lécet, hogy szinte minden más karakter eltörpül Ithelia és Mora mellett, pedig biztosan több figyelmet kellett volna szentelnem néhányuknak.

Ami az újításokat és bővítéseket illeti, idén csak egy új régiót kaptunk, a West Weald-et, azonban egyedüliként is felkínál annyi tartalmat és melléktevékenységet, mint a Necrom két zónája együttesen. Itt van 6 új World Boss és Delve, 2 Public Dungeon, egy Trial és számos mellékküldetés.

A West Weald egyébként egy tehetősebb birodalmi tartomány, melyet az Oblivion óta nem láthattunk. Noha nálam még mindig az Apocrypha témája még mindig viszi a prímet, a vizuális orgazmus itt sem marad el, a zenei aláfestés pedig csak tovább tetézi a hangulatot.

Ahol azonban az új DLC igazán ragyog, az a Lucent Citadel Trial, mely egy 12 játékos kihívás. Az időm nagy részét itt töltöttem, és bár véleményem szerint könnyebb megmérettetés, mint a korábbiak, a bossok mechanikája és a harcok felépítése zseniális.

Két új rendszer is beköszön a Gold Road-ban, a Scribing és a Styling. Az első már csak a helyszín miatt is illeszkedik a DLC összképébe, hiszen az Oblivion volt a játék, mely tökéletesítette a Spell Crafting koncepciót. Bár a legtöbb játékos néhány konkrét kombón kívül a többit figyelmen kívül hagyja, emiatt néhol megkérdőjelezhető a rendszer valódi szerepének jelentősége, a gyakorlatban engem teljesen lenyűgözött. Szinte sarkall arra, hogy minél sokszínűbben építkezzünk a különféle buffok és effektusok hozzáadásával.

Ezzel ellentétben a Stylingban sajnos csalódnom kellett. Reméltem, hogy jelentősen átformálja a képességek vizuális hatásait, azonban a legtöbb esetbe ez kimerült a hatások színének testreszabásában. Nem mondom, hogy a jövőben nem rejlik benne több lehetőség, de egyelőre engem nem tudott lenyűgözni.

A The Elder Scrolls Online: Gold Road véleményem szerint egy méltó bővítés a játék 10. évfordulójához. A 10 év egyik legjobb történetét tárja a játékosok elé, melyet mindössze néhány karakter sekélyes kialakítása akadályoz, és bár tökéletes lezárása a Secrets of Apocrypha ívnek, akad még tennivaló bőven… Az új zóna gyönyörű, a tevékenységek is szórakoztatóak, a Lucent Citadel pedig minden szempontból lenyűgöző.

Mielőtt bárki nekifutna, mindenképp ajánlom, hogy előtte vigye végig a Necromot is, melyre a korábban említett ingyenes ESO Plus időszak a legmegfelelőbb alkalom.