Quake II Re-Release – teszt

Mint derült égből a villámcsapás jelent meg a Quake II, újra. A COVID óta először tartotta meg élőben a ZeniMax a QuakeCon-t, amelynek kérdés nélkül az egyik legnagyobb eseménye a Quake II újrakiadásának megjelenése volt. Korábban már írtunk arról, hogy pontosan mit tartalmaz a csomag, viszont most már pár napot el is töltöttem a játékkal, így pedig egy részletesebb beszámolót tudok adni arról, hogy megéri-e újra elindítani a programot, vagy akár életünkben először kipróbálni. A jó hír az, hogy teljesen őszintén állíthatom, a Quake II abszolút megérdemli azt, hogy újra elfoglalja a helyét az ikonja az asztalunkon, illetve, hogy megjelenjen a konzolunkon. Ugyan ez idézőjelek közt, de csak egy újrakiadás, viszont úgy érzem a MachineGames kitett magáért, hiszen a kötelezően felhúzott felbontás mellett azért bele-bele nyúltak a programba. A fejlesztett AI és animációk pedig nem maradnak észrevétlenül, ahogy a teljesen új kampány sem ami a rendelkezésünkre áll az eredeti szoftver összes hivatalos tartalma mellett.

Van egy sanda gyanúm, hogy bárki aki ezt a cikket olvassa, annak már van némi tapasztalata néhány FPS címmel, még akkor is, ha nem ez a fő zsáner amiben játszik. Szinte mindenkinek van egy „ős” FPS, amivel annó játszott pár órát, vagy akár pár százat, teljesen mindegy, hogy ez online, LAN, vagy akár egyjátékosmódban történt. Abban is biztos vagyok, hogy sokaknak ezt a Quake vagy annak a folytatásai jelentették, hiszen az 1996-ban megjelent franchise hihetetlen hatással volt a játékpiacra, és nem véletlen az egyik legmeghatározóbb megjelenése korának a DOOM, Duke Nukem, Wolfenstein és hasonló játékok által kikövezett úton. Ha pedig nem ezek közül a klasszikusok közül valamelyik amivel belecsöppentünk a véres lövöldözések adrenalindús világába, akkor jó nagy eséllyel ezek által készülhetett el a számunkra kedves emlék, mint nekem a Red Faction 2. Viszont egy ilyen hírnévhez, egy ekkora kultuszhoz felnőni mindig kihívás, és minél több idő telik el, annál nehezebb, hiszen az új részre kiéhezett rajongók akármit szétszednének ami nem illik bele abba a tökéletes emlékképbe amit a játékról készítettek magukban, még ha ennek köze sincsen az objektivitáshoz. Ami azért sem egy probléma, hisz ha egy fejlesztőnek ezt a mércét sikerült megugrani, mint az új vonalas DOOM-ok esetében például, akkor az nagyot fog szólni, és tudhatjuk, hogy a fejlesztők tényleg tudják, hogy miről szól a játék.

Persze, a Quake II jelen formájában csak egy nagyon igényes és kedves újrakiadása a halálosztó kódsornak, nem pedig egy teljesen új fejlesztés, így értelmetlenség lenne azt elvárni amit a DOOM-nál. Sőt, ez inkább egy nagyon jó kényeztetése a kiéhezett rajongóknak, ami remélem, hogy hosszútávon egy új, modernkori Quake megjelenését készíti elő. Addig is pedig ideje újraélni a létező összes pályát, végre elég nagyban, hogy kitöltse a monitort. Nem mintha számítana, hiszen amint felcsendülnek a gondosan összeválogatott metálzenék, megkapjuk az első puskánkat és szélnek ereszt minket a játék, rögtön beszűkül a látóterünk, csak arra koncentrálunk hol ugrik elő a legközelebbi Strogg, és hamarosan észre se vesszük, hogy mi történik a játékon kívül órákon át. Hihetetlen módon képes a mai napig beszippantani a precízen összerakott pályáival, és a kellemes kihívást nyújtó játékmenetével. Persze, itt a kihívást nem az nyújtja, hogy mikor kell egy lövést dodgeolni, vagy milyen gombkombinációt kell lenyomni egy ütős kombóhoz, sokkal inkább, hogy fogalmunk sincs mikor jön egy újabb medipack, egy adag lőszer, és állandóan úgy kell játszanunk, hogy fel kell készülnünk arra, hogy még nagyon sokára. Persze itt kivételt képeznek azok, akik már kívülről tudják az összes eddigi pályát, és csuklóból, legnehezebb módon viszik végig a játékot.

Én nagyon régen nem nyúltam Quake-hez, és régen sem jutottam olyan sokáig sajnos, hogy ez a probléma fennálljon nálam. Így viszont abszolút üdítő volt visszatérni az FPS gyökereihez, és már csak attól is érezni, hogy felment a pulzusom, hogy voltam olyan ügyetlen, hogy hamar eltűnt az életem, és most át kell verekednem magam egy teljes hadseregen a 10 pont életerőtöltéshez. Viszont akik nem ebben a cipőben szenvednek, azoknak jöhet nagyon jól a MachineGames új pályája, amely nem kevesebbel, mint 28 hadjáratszinttel toldotta meg az amúgy is elég sok tartalmat szolgáló programot. Abban pedig nem kételkedhetünk, hogy a csapat abszolút tudta, hogy mitől Quake a Quake, és a kiegészítőcsomag egyáltalán nem lóg ki az emlékek által megszépített játékból. A pályatervezés hasonlóan nagyon jól sikerült, egyértelmű, izgalmas terepek, amelyek adnak néha lehetőséget a taktikázásra, de sokkal többet a puskák puffogtatására, és az ellen írtására. Ha ez a kiegészítő még a kilencvenes években jelent volna meg, mára már tuti ugyan úgy ikonikusnak számítana, pláne, hogy ez is elérhető online módokban.

Igen, hisz az újrakiadás nem csak az egyjátékos élményre megy rá, hanem újra átélhetjük az egymás levadászásával járó izgalmakat.  Az új deathmatch pálya mellett visszakerültek a 4 fős kooperatív játékmódok, valamint az egymás elleni módban akár 8 fős osztottképernyős megoldásban is játszhatunk PC-n és Xbox Series X és S konzolokon, míg a rivális és korábbi generációs masinák 4 emberig támogatják a megoldást. Sajnos képtelen voltam tesztelni 7 másik fő hiányában, hogy milyen élmény lehet ez a lehetőség, de biztos vagyok benne, hogy egy nagyon izgalmas program lehet egy baráti összeröffenéshez.

Összességében a Quake II újrakiadásáról nehéz mást mondani, mint hogy nagyon igényes. Bárki, aki korábban rendelkezett a játékkal mondjuk Steamen, az megkapja ingyen a frissítést, míg aki most először vágna bele, az mindössze 10 euróért megteheti. Igaz, hogy a játék régi, igaz, hogy ez látszik is rajta a felskálázások és ráncfelvarrások ellenére, de egy ilyen alacsony árért ez egy olyan élmény, amely úgy gondolom, hogy minden érdeklődőnek egy racionális befektetés. Reméljük, hogy a játékipar továbbra is fog ilyen kényeztetéseket dobni a rajongóknak és a leendő játékosoknak, és az ilyen korszakalkotó címek továbbra is a köztudat részét fogják képezni.