American Truck Simulator - teszt

Magányos utak, a kamionod és te. Ha szeretnél kikapcsolni és csak járni Amerika sivatagos tájait, ezt a játékot neked találták ki. Ha viszont valami pörgősebbre vágysz, nagyon rossz helyen keresgélsz. Mint ahogy a neve is mutatja, ez egy kőkemény szimulátor. Ennyit ad, azt jól, de többet nem. Miért mondom ezt?

Kezdjük talán a játékmechanikával. Eleinte nincs saját járművünk, pénzünk is alig és nem lesz könnyű szerezni. Elvállalva egy munkát időre le kell szállítanunk az árut, méghozzá sértetlen állapotban. Maga a kamion súlyra nehéz, úgyhogy meg kell szokni az irányítását. Ha te is benne vagy a Need for Speed, meg a GTA világában, nehéz lesz akklimatizálódni, mert keményen büntetik a gyorshajtást, a piros lámpán való áthaladást, vagy a karambolt. Akik a hétköznapok szürkeségétől szeretnének elrugaszkodni, itt fel is adhatják a dolgot, mert valóban erről szól végig a dolog. Amit viszont lemodelleztek a készítők egy fuvaros mindennapjaiból, azt pontosan és hiba mentesen tették.

A kamion úgy működik, mint a valóságban, az autósok is kikerülnek, indexelnek, egy szóval jól lemodellezték a közlekedést. Mielőtt kikanyarodsz, körül kell nézni, de ok nélkül nem megy neked senki, pár kivételtől eltekintve. Nekem nagyon furcsa volt, hogy figyelni kell, hol akadsz el, mert bizony egy monstrum volánja mögött ülsz. Nem lehet könnyű a sofőrök élete, annyi biztos. A grafika nem élvonalas, de semmiképp sem égeti ki az ember szemét, bár a városokból feltűnően hiányzik az élet a közlekedésen kívül.

Ami legjobban szöget ütött a fejemben, hogy nincs multiplayer. Egy idő után, ugyanis hacsak nincs elveszve bennünk egy hardcore fuvaros, a gameplay monotonná válik. Hosszú órákig csak haladsz-pakolsz, haladsz-pakolsz, ez váltakozik. Nincs izgalmas csempészáru, ledér nőcskék, de még valami apró poén sem elrejtve, mondjuk a kamion sofőrökkel kapcsolatos sztereotípiákról. Már nagyon elérnél A-ból B-be, de nem léphetsz a gázra, vagy nem kerülgetheted szórakozásból a személygépkocsikat a füvön, mert a pénztárcád és a vállalkozásod bánja. Bár ott az Open World, nincs az embernek egy cseppnyi szabadság érzése sem, csak a keretek közé szorítottság, ami bőven elég az iskolában, vagy a munkahelyen.

Ezt tökéletesen ki lehetne küszöbölni, ha csatlakozhatnának barátaink is az amerikai pusztán való kalandozásunkhoz és együtt szórakozhatnánk, hülyéskedhetnénk. Erre azonban nincs lehetőség. Itt hatalmas ziccert hagyott ki az Excalibur Publishing, mert ezzel azokat a játékosokat is meg lehetett volna fogni, akik nem nagy szerelmesei a szimulátoroknak, az egyszerű, mezei gamereket. Amit összehoztak az tartja magát az ígéretekhez, de nem tudtak kiemelkedőt nyújtani, csak átlagosat.

A szimuláció korrekt, az autók úgy viselkednek, mintha tényleg ülne a volán mögött valaki, kivéve, hogy nem pattannak ki és akarnak megverni, ha nekik mész. Minden olyan… hétköznapi és reális. Pont ez adja az unalom faktort. Be kell tartanod a szabályokat, ha nem akarod lefizetni a gatyádat is, nem érdemes összetörnöd a kamiont, mert csak sérül az áru és hosszú, monoton perceken át bámulhatod az utat a kietlen pusztában. Nagyjából, mint egy igazi kamionos. Leszámítva a könnyű nőket és a tiltott csempészárut, hogy legalább csöppnyi izgalom legyen benne. Egy ideig le tud kötni a vezetgetés, meg az életérzés, de nem sokáig. Ha többet akartok tudni, és kíváncsiak vagytok a rendőrökre, a párhuzamos parkolásra kamionnal és ahogy szenvedek, mert beragadok mindenhova, nézzétek meg videónkat! Az American Truck Simulator így tőlem 70%-ot kap.