WRC 9 – teszt

2020-09-28 19:43:00

A Kylotonn az elmúlt években látható módon javított saját részidején és teljesítményén. Ezt leginkább a tavaly megjelent WRC 8 tette egyértelművé. Nem egészen egy hónapja, hogy megjelent a kilencedik felvonás is, és bár nem ugrásszerű az előrelépés, mint elődje esetében, és merülnek fel apróbb kérdések, de a színvonalat mindenesetre biztosan hozza. Néhány éve még egy átlagosnak számító sorozatból most tényleg a nagyfiúk közé lépett a széria, és nem tudnám tovább a szegény ember DiRT-jeként emlegetni.

Egyből a mélyvízbe ugranék, a beszámolót a versenyzéssel kezdeném, mert hát mit ér egy ilyen típusú cím enélkül…? Nagyszerű! Röviden, tömören megfogalmazva, de nagyszerű. Minden játékos megtalálja benne a helyét, még az olyanoknak sem elérhetetlen, mint én, akik a virtuális versenyzés nem éppen pole-pozíciójában helyezkednek el. Fokozatosan kapcsolgathatjuk ki az asszisztenseket, mindig olyan szintre konfigurálva a szimulációt, ahogy épp tetszik.

A legnagyobb előrelépést talán a fizikában tették a fejlesztők. Minden ilyen játéknál kipróbálom, hogy reagálnak az autók különféle helyzetekben, és büszkén jelenthetem ki, az első indítás utáni első kanyarban úgy repült ki a járgány kilincscsel előre a pályáról, mint a nehéz kő Arany János balladájában: ki tudja, hol áll meg… Aztán amikor kicsit ráéreztem, feltűnt, hogy remekül reagálnak az abroncsok minden úttípusra. Teljesen más érzés az aszfalton száguldozni, mint murván, és az időjárás még megfejeli néhány ponttal a dolgokat, és talán pont ezt nevezném a legnagyobb kihívásnak a WRC 9-ben.

Ami talán a legjobban meglepett, az a pályán kívüli terület kidolgozottsága. Nem egyszer tekertem fel a kasztnit egy-egy fára vagy sziklára, és le a kalappal a fejlesztők előtt, ugyanis akárhová nyomorítottam be az autót, mindenhol aprólékos munkát találtam. Itt persze minden alkalommal káromkodtam egy sort, mivel lábon esélyem nem volt visszagurulni a kijelölt útvonalra, az automatikus visszahelyezés pedig morcos arccal és egy raklapnyi büntetéssel tette ezt meg.

A látványvilág is lenyűgöző. Az autók kidolgozottsága, a fák lombjain átszűrődő napfény részletessége, a növényzet, a zuhogó eső, a villámlás, és a sötét felhők mind-mind elképesztők. Az egyetlen dolog, ami talán nem kapott akkora figyelmet most sem, azok a nézők… Megmondom az őszintét, nem is igazán van idő figyelni erre 160 km/h-ás sebesség felett. A látvánnyal egy szintre a hangokat is fel tudnám emelni, eszméletlen jól sikerültek a motorhangok, a gumi csúszása, a kavicsfelverődés, és igazából minden más is. Nehéz is volt eldönteni, hogy a motor a fontosabb, vagy a navigátor utasításai…

Érdemesnek érzem kitérni a karrier módra is, ahol csapatunk és szponzoraink is különféle célokat tűznek elénk, ahogy a WRC 8 esetében is tették, bár ezúttal mintha egy kicsit könnyebb lenne kézben tartani a dolgokat. Szervezhetjük a programokat, írhatjuk saját naptárunkat, és irányíthatjuk a csapatot, illetve az ahhoz kapcsolódó elemeket. Bár a fejlesztési metódus ugyanaz, mint tavaly, nem nevezném kudarcnak. A speciális események is új funkcióként kerültek a játékba, és mint már említettem, látvány és fizika terén is fejlődés tapasztalható. Ezt összerakva, a karrier több, mint elég ahhoz, hogy beszippantson egy időre olyan játékosokat is, akik különösebben nem érzik otthon magukat a virtuális versenyzésben.

A WRC 9 tehát mindenképp előrelépés az elődhöz képest. Jobban átlátható, grafika terén is fejlődött, és a hangok is javultak. Az utóbbi évek eredményeit tekintve kijelenthetem, nem áll messze tőle, hogy újra dobogós helyezést érjen el a versenyjátékok mezőnyében.

vissza

WRC 9

Platform: PC, PS4, PS5, XOne, Series X, Series S, Switch
Kiadó: Bigben Interactive
Fejlesztő: Kylotonn
Kiadás dátuma: 2020. szeptember 1.

+ vezetési élmény, fizika
+ időjárási tényezők
+ látvány, hangok
+ karrier mód

- menedzsment nem fejlődött sokat
- túl nagy büntetések, szigor
- bugok

80 %