Star Wars: Battlefront II - teszt

Ha csak egy pozitívumot lehetne kiemelni a játékból, az valószínűleg az lenne, hogy a Csillagok háborújának univerzumában vagyunk. A 2015-ös multiplayer-központú projekt folytatása is amolyan greatest hits–jellegűre sikerült, mely bár sokkal szélesebb körű tartalommal bír, és egy fantasztikus kampányt is tartalmaz, összességében nem mutat különösebb hajlamot a progresszió felé.

Háttérben a teljes Star Wars sagával, online móddal és egyjátékos kampánnyal, valamint a galaktikus harcokra is kiterjesztve támad a Battlefront II. A Halálcsillag pusztulásánál és a Császár halálánál vesszük fel a szálakat, a multiplayer pedig (eddig) 14 bolygót sorakoztat fel a széria 40 éves történelméből merítve. Elődjéhez képest ezzel egyértelmű haladást mutat mind esztétika, mind a hanghatások, mind pedig az időintervallum tekintetében.

Az első Battlefronttal ellentétben a folytatás egy narratív egyjátékos kampányt is tartalmaz. A Galaktikus Birodalom szürkülete, és A jedi visszatér történései után járunk, ahol már Az ébredő Erő magjai is elvetésre kerülnek. Iden Versio, a birodalmi különleges erők, az Inferno Squad parancsnokának főszerepe igen nagy elégedettséget hagyott maga után. Az általában csak a lázadók tevékenységei után kutató munka a Halálcsillag robbanása után megváltozik, és míg egyesek csak hűségét kívánják tesztelni, egyre mélyebbre süllyed saját kétségbeesésében, mígnem drasztikus lépéseket kényszerül tenni jövője biztosításának érdekében.

A nem túl hosszú, 5-6 órán átívelő kaland mind megírás, mind pedig előadás tekintetében erősre sikerült, több kiemelkedő pontot is villantva. Megmutatja a világegyetem sokszínűségét, érzékelteti a birodalmi szemléletet, ám sajnos utóbbit az előre reméltekkel szemben nem túl nagy mértékben. A fordulatok néhol előre megjósolhatók, míg végül a történet egy ismerős Star Wars kalandba megy át, ahol egyértelműen meg van határozva, ki a rossz, és ki a jó, a végső konfrontáció azonban jól el van rejtve.

Pozitívumként könyvelném el, hogy bizonyos esetekben a forgatókönyv olyan pillanatokkal áll elő, melyekben egy-egy már ismert karakter egy másik arcát fedi fel. Ezen küldetések hátránya, hogy tisztán a rajongói területeket célozzák meg, így bár Versio egy meglehetősen érdekes karakternek bizonyul egyedülálló kilátásokkal, megalapozottabb személyek árnyékában áll. Mindez sajnos a sztori végére is ráteszi súlyát, mely így ahelyett, hogy a hős utazásából vont volna le erőteljes következtetéseket, elgondolkoztat a folytatás puszta létrejövetelén is.

A kampányon és a hatalmas többjátékos csatákon kívül más módon is kínál érdekes eltereléseket a játék. Az árkád módban a klasszikus sötét és világos oldal karaktereiként küzdhetünk meg az AI-vel. Bár nem egy különösen mély pontja az univerzumnak minden küldetés egyre nagyobb kihívásokat kínál, természetesen ennek megfelelő jutalommal, így szórakoztató, és hasznos lehet, legalábbis a hősök kiismerésében. A közönség kedvence, a Heroes vs. Villians is visszatér, mely újabb epikus csatákat tár a játékosok elé a maga 4v4 küzdelmeivel. Rengeteg karakter bőrébe bújva vívhatjuk meg harcainkat, köztük Boba Fett, Kylo Ren, és sokan mások is helyet foglalnak.

A Battlefront II vonzereje a sztorin kívül a multiplayer tartalmakra is kiterjed. A Galactic Assault 40 fős hódító csatáitól a villámháborúkig, a gyalogságra összpontosító csetepatékig minden került a levesbe. Nemcsak a helyszínekben bővelkedik a játék, de a karakterek jelenléte is rengeteget nyom a latba. Luke Skywalker, Rey, Han Solo, Boba Fett, Kylo Ren, valamint a történet főszereplője, Iden Versio is kiveszi a maga részét az ügyekből. Némi vizuális és hangtechnikai csodával karöltve ezen intenzív ütközetek is képesek megalapozni a hangulatot, és elénk tárni a Csillagok háborúja legepikusabb küzdelmeit, ahol egy-egy hősies cselekedet megfordíthatja az egész végkimenetelét.

Minden meccs során kapunk Battle Pointokat, melyekkel különféle képességeket, vagy extra karaktereket oldhatunk fel. ezekért valódi pénzzel is fizethetünk, sőt, sajnos vannak, melyek enélkül fel sem oldhatók. Míg a Galactic Assault a játék talán legnépszerűbb módja, legalábbis ami a rajongók véleményét illeti, a Starfighter Assault is megérdemli az elismerést. Most, hogy a hajók jobban reagálnak, a manőverezés sokkal könnyebbé vált, nincs is izgalmasabb, mint egy intenzív üldözést követően egy szűk helyen való áthaladás után bevinni a gyilkos lövést.

A rohamosztagosok, a hősök, a starfighterek, de a hősök képességeit is a Star Cardokkal lehet felerősíteni, melyekkel bónusz attribútumokat oldhatunk fel, vagy épp statisztikákat emelhetünk meg, különleges felszereléseket is kaphatunk. Minél több kártyát használunk egy-egy adott osztályra vagy hősre, szintje annál nagyobbra nő. A testreszabás kiemelkedően sok lehetőséget kínál, mely egyszerűen lenyűgöző. A küzdelmek után a pontok jóváírásra kerülnek, hozzáadódnak a ranghoz, majd vásárolhatunk belőle lootokat az áruházban. Ezen zsákmányok szerepe sajnos hatalmasra nőtt, így az in-game jutalmak már nem minden esetben bizonyulnak elégnek a szemmel látható haladáshoz, ráadásul mindig képes új kérdéseket feltenni…

Nem csak hogy az egész rendszer zavaros, a probléma forrását a zárolások, és a bevételre való törekvés jelenti. Véletlenszerűen dobott fegyverekkel és felszerelésekkel szinte mindig el vagyunk látva, valamint a Star Cardokat önmagukban is felvehetjük, a frissítéshez rengeteg szabványnak kell megfelelnünk, melyek sok esetben rengeteg erőforrást igényelnek. Ha csak egy karakterre koncentrálsz, mellyel szeretsz játszani, nem elég!

Ha van rá keret, a lehetőség adott a prémiumra, mely leginkább kristályok formájában kerül elénk. A legtöbb ilyen csomag 100 dollárt kóstál, és több zsákmányt tartalmazó ládára lehet őket fordítani. Akárhogy is, a rendszer ekkor sem válik teljesen magyarázhatóvá. Megértjük, miképp használjuk a krediteket, a komponenseket, a kristályokat, azonban szembesülnünk kell vele, hogy a befektetés nem mindig lesz arányban az előre haladással, legalábbis nem olyan értelemben, amilyenben azt mi szeretnénk. Az Electronic Arts a megjelenés, és a rengeteg panasz után belátta, hogy valóban javításra szorul a progressziós rendszer, így egy ideje az összes mikrotranzakció eltávolításra és felülvizsgálatra került.

A Battlefront II tehát ugyanazon alapon nyugszik, mint a free-to-play címek, a tartalom és akarakterek nagy része azonban progressziós falak mögé kerültek elhelyezésre. Mindent egybe véve ez egy igencsak kifogásolható valóság egy teljes árú projekt tekintetében. A hangulatot mindennek ellenére jól képes megalapozni, és maradandó élményeket kínál. Bár a fő narratíva megoldatlan maradt, és a multiplayer is több kérdést vonz maga után, a játék képes a Star Wars magjában található izgalmat produkálni.