Gondoltad volna, hogy a ma boszisapkaként ismert hegyes kalapnak nincs is semmi köze a boszorkánysághoz, vagy azt, hogy a seprűn repülés szimbólumának valós sztorik adják az alapját? Egy angol parasztcsalád fiktív történetét feldolgozó, A boszorkány című horrorfilm augusztus 5-től kapható DVD-n és BD-n – ennek kapcsán összegyűjtöttünk pár érdekességet az okkult világból.
Elég, ha szeplős voltál vagy egynél több kutyád volt, a XV-XVIII. századi Angliában ennyiért már nemtől függetlenül megvádolhattak boszorkánysággal. De legalább, amíg igazat adtál nekik, megúszhattad a halálbüntetést, hiszen ez csak azokra várt, akik tagadtak és nem tűrték az ujjal mutogatást. Az angol, 1735-ös boszorkányságról szólótörvény egészen 1951-ig érvényben maradt; és bár gondolhatnánk, hogy addigra bőven feledésbe merült és senki nem foglalkozott vele, 1944-ben még volt, akit erre a törvényre hivatkozva ítéltek el – Jane Rebecca Yorke hamis szeánszokkal verte át vendégeit.
Ugyan Yorke esetében már szinte egyértelmű, hogy a mágia szóba se jöhetett, ám kevesen tudják, hogy ez évszázadokkal előtte sem volt egy olyan gyakran bevett szokás, mint a mai filmekből azt hinnénk. Az óriási tűz és hőbörgő embertömeg képe még a salemi boszorkányperek idejére sem jellemző. Akiket 1692-ben elítéltek, akasztásos halált haltak.
A tipikusnak mondható hegyes sapka is csupán városi legenda, ennek az asszociációnak az eredete igencsak homályos. Egy felfogás szerint az a sisak adja az alapot, amit 1215 után III. Ince pápa vezetett be a zsidók számára. A burjánzó antiszemitizmus révén az emberek szépen lassan az eretnekekhez, pogányokhoz és démonokhoz kötötték ennek a viselését. A ma boszorkánysapkaként ismert fejfedő kulturális antropológusok szerint lapföldi vagy Japán eredetű. A művészetekben ez a kalap az 1700-as években jelent meg különböző festményeken, idős hölgyek viseleteként. Valószínűleg innen ered a boszik és a hegyes sapkák összekapcsolása.
A seprűn lovaglás hiedelmének eredete a szárnyalástól függetlenül is kevésbé földhözragadt. Akik gyakorolták a boszorkányságot, olyan gyógynövényekkel és bájitalokkal is kísérleteztek, amelyek mandragórát tartalmaztak. Ebben a növényben két olyan vegyület is található, az atropin, illetve a szkopolamin, amelyek kis mennyiségben eufórikus érzetet, nagyobb dózisban viszont hallucinációt okozhatnak. A meztelenül végrehajtott rituálék során a gyógynövényből készült kenőcsöt a résztvevőknek a homlokuk, csuklójuk, karjuk és lábuk mellett egy olyan tetszőleges tárgyra is rá kellett kenniük, amely segíti majd őket az ezoterikus utazásban. A kenőccsel bevont tárgy (a seprű mindig kéznél volt) és a boszorkányok meztelen nemi szerve közötti súrlódás ezt a kenőcsöt bejuttatta a „bizarr szeánszon” résztvevők szervezetébe, amely lebegő érzést okozott számukra. Ennek a leírása állandósította a boszorkányság jelképévé a seprűnyelet és repülést.
A boszorkány című film augusztus 5-től kapható DVD-n és BD-n a Bontonfilm Magyarország forgalmazásában!
